Klasszikus értelemben a mediáció közvetítést, békéltetést, közbenjárást jelent. Ehhez egy higgadt, elfogulatlan, semleges kívülálló személy kell. A technikáját könnyen meg lehet tanulni. Ám ha valaki csak ennyit csinál mediátorként, az a felszínen marad, és csak „elmaszatolja” a konfliktust.

Nagy Zsóka tanítványaként én mélyebbre, a konfliktusok mögé megyek. A hozzám forduló partnereimmel közösen megkeressük a mozgatórugókat, a játszmák okait. Ez az érzelmek kommunikációjával történik, ami néha ijesztő dolog. Elmondani, hogy mit érzel, milyen érzés ez, vagy az. A férfiaknak különösen nehéz az érzéseikről beszélni. Bizalmi légkör kell hozzá. Biztonság. Annak a biztonsága, hogy az elmondott dolog titokban marad, annak a biztonsága, hogy nem ítélkeznek felettünk, meghallgatnak, megértenek minket, és segítenek kitisztítani az érzelmeket. A mediátor segít tisztán látni egy helyzetet. Nem mondja meg a megoldást. Azt a feleknek kell maguknak megtalálniuk.

Sok ember szívesebben megy asztrológushoz, látóhoz, jóshoz, és egyéb ma divatos segítőhöz, mintsem közvetítőhöz vagy mediátorhoz. Ott nem kell „dolgozni”, nem kell szembenézni a problémával. Gyors, könnyű, kész választ kapnak. Legtöbbször azt, amit hallani szeretnének. Ez teljesen emberi dolog, de semmi változást nem hoz az életünkbe.

Egyszer sok évvel ezelőtt egy kétségbeejtő helyzetemben én is voltam egy ma is nagyon divatos tévés jósnál. Azt mondta, hogy minden rendben van, mindenki egészséges a családomban, és egyáltalán, nagyon klassz minden. Ha jól emlékszem mindezt 30 perc alatt, 8 ezerét. Akkor épp nagyon nem volt semmi klassz. Életem legnehezebb szakaszát éltem.

De tudjuk azt is, hogy az önbeteljesítő jóslat működik. Belefészkeli magát az agyunkba, és afelé irányítjuk a dolgainkat. Ha ez jó irányú, akkor akár inspirálhat is. De rombolhat is. Mégis felelősség nélkül csinálják sokan.

Nekem egy újévi internetes jósláson egy Prada cipőt jósoltak. Kénytelen voltam megvenni. Nem hagyott nyugodni, befészkelte magát az agyamba.